SZEKERES PÁLINKA

A mézédes alföldi gyümölcsök eszenciája

A pálinka története

A pálinkához hasonló italok az emberi társadalom legősibb italai közé tartoznak. A mai értelemben vett pálinkaszerű ital írásos említése a VIII. századból származik. Az arabok /Paracelsus/ a bor lepárlásával borszeszt állítottak elő. A Kelták 1170-ben gabonapálinkát készítettek. Nekünk magyaroknak nemzeti sajátosságunk, mint a többi hungarikum. A pálinka első itthoni írásos említése 1332-ből datálódik és Károly Róbert nevéhez fűződik, aki a köszvényét kúrálta pálinkával, amelyet „aqua vitae”-nek neveztek/ élet vize/.

A pálinkafőzés igazi elterjedése a XVI-XVII. századra tehető. A XVI. századtól már különbséget tettek a gabonából, illetve a gyümölcsből készült párlatok között.

Az 1800-as években élte reneszánszát a pálinkafőzés hazánkban. 1836-tól földesúri előjoggá vált. 1850-től állami monopóliummá tették és szeszadóval sújtották. A szocializmusban sajnos sokat romlott a pálinka megítélése, ami a sokszor kifogásolható minőségű készítmények miatt is volt. Szerencsére az igazi tiszta ízű, zamatos pálinkát újra felfedezték az emberek. Rájöttek,hogy egy jól elkészített pálinka a világ legtisztább itala. A pálinka készítés emberöltőkön átívelő hagyományait, már törvény védi.

2008-tól létezik a pálinka törvény, amely a pálinka készítés és a pálinka minden paraméterét védi. Igyunk egy jó pálinkát, amely egészség megőrzésre éppúgy jó, mint étvágygerjesztőnek, hideg ellen, vagy a nyári nagy melegben hűsítő italnak /arató pálinka/.